Blog

Futsz, biciklizel, esetleg focizol, és megmagyarázhatatlan fájdalmat érzel edzés után a térded vagy a csípőd külső oldalán?🙍🏼 Ennek oka a repetitív térdhajlítás lehet, amely révén a külső combcsonti dudor és az iliotibiális szalag (ITB) közti zsíros kötőszövet nyomás alá kerül és begyullad. A kialakuló nyomás 30 fokos térdhajlítás esetében a legintenzívebb.

 ❔Az
 iliotibialis traktus és a combpólya feszítő izom (m. tensor fascia 
latae) együttesen hajlítják, távolítják és befelé forgatják a 
csípőízületet, valamint részt vesznek a térdízület oldalirányú 
stabilizálásában. Abban az esetben, mikor a csípő abdukálódik 
(távolodik), a térdek addukálódnak (közelednek), ez pedig alátámasztja a
 tényt, hogy a térd és csípő mozgásai szorosan összefüggnek egymással. 
Hajlított térd esetében az ITB a combcsont laterális dudora mögött 
helyezkedik el, térd nyújtásakor pedig a dudor elé kerül. Túlterheléskor
 vagy hosszantartó ismétlődéses mozgások során a kötőszöveti tömlő 
(bursa), ami az ITB zavartalan mozgását/csúszását biztosítja, az állandó
 surlódás révén gyulladásba kerül és fájdalmat vált ki a térd, esetleg 
csípő laterális részén.❕

 Az ITB szalag rendkívül erős anatómiai elem, amely a csípőcsont 
elülső-felső részéről ered és a sípcsont laterális dudorára tapad. ⛔️Az
 említett fájdalomérzetek enyhítésére az egyik leggyakoribb hiba ami 
elkövethető, a túlzott dinamikus stretching vagy az érintett oldal 
intenzív hengerezése.⛔️ A gyulladt részre ezek által újabb nyomást gyakorolunk, és irritáltabbá tesszük a zónát. ✅Mivel
 az ITB terhelésre jobban reagál, mint nyújtásra, ezért azt körülvevő 
izmok erősítése és mobilizálása hatékonyabb gyógymódot jelent.✅
 Körülvevő izmok alatt értendőek: farizmok, combhajlító (hamstring) és 
combfeszítőizmok (négyfejű combizom, szabóizom). A manuálterápiás 
kezelések felgyorsítják a gyulladás felszívódását és eredményesebbé 
teszik a célzott gyógytornás program kivitelezését. 

💯Amennyiben te is a fent említett panaszokkal küzdesz, viszont nem vagy biztos a problémád forrásában, gyere el a Prime Physio Centrumba, ahol egyéni felmérés és diagnózis felállítás után személyre szabott kezeléssel segítünk megtalálni a problémád forrását és kezelni azt.
 Elérhetőségeink: 
 📱 +36 70 367 0888
 💻 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 📌Budapest 1113, Vincellér utca 39/A

Legtöbb esetben a suboccipitális fájást a szenvedő alany egy mélyről sugárzó fájdalomként határozza meg. Szellem fájdalomként is hívhatjuk, ugyanis a pontos eredését meghatározni nagyon nehéz. Néhány anatómiai tény azonban segít közelebb kerülni a megértéséhez.

A második  nyaki csigolyát (Axis) tekintjük a nyaki csontos struktúra legfontosabb  alkotóelemének: egyedi kapcsolata van a felső agyburokkal (dura mater)  valamint erős myofascialis kötés fedi teljes felületét. 

De mi is a dura mater és mi a feladata?
Három agyburok fedi az agyunkat, melyek közül a dura mater helyezkedik  legkívül. Két rétegből áll, egy csonthártyából és egy agyhártyából, amik  szorosan összenőttek. Ahol mégis különváltak, az nevezzük sinusnak,  vagyis vénás öbölnek. Több funkciót lát el, mint például: védi az agyat  és gerincvelőt ; hozzájárul az agy alakjának fenntartásához ;  megakadályozza az agyszövet mozgását ; felesleges vért evakuálja az  agyból. A kis hátulsó egyenes fejizom (m. rectus capitis posterior  major) közvetlenül csatlakozik ehhez. Amennyiben ebben az izomban nyomás  ( vagy feszülés) jön létre, a normális agy-gerincvelői folyadékáramlás  megszakad, és kialakul a fejfájás.

Továbbá, több ideg is kilép a  nyaki gerinc felső szakaszán, amelyek végül a fejtetőn keresztül  eljutnak a homloküregbe. Mikor a nyakszirt alatti izmok (m.  suboccipitalis) irritálódnak fizikai megterhelés/ hason alvás/ érzelmi  stresszorok révén, az izomrostok befeszülnek, amely által az idegek  összepréselődnek és nyomás jön létre. Rendszeresen hason alvó emberek  közt gyakori az alsó ferde fejizom kontrakciója, amely lehetetlenné  teszi a fej forgatását a nyakon.

A nyakszirt alatti izmok  kontrakciós állapotához kapcsolható egyéb fájdalmak/panaszok: merev  nyak, rágóízületi gyulladás (TMJ szindróma), orrmelléküreg gyulladás  (szinuszitisz), szemben lévő feszülő érzet, fogfájdalom.

Amennyiben Te is fej,- vagy nyakfájással küzdesz, keress meg bátran minket! Az elkövetkező hónapban a nyaki kezelések 20% kedvezménnyel járnak.

Nyakszirt alatti izmok! (m. suboccipitalis)

Négy fő izom alkotja a nyakszirt alatti régiót, más néven, a nyaki gerinc felső területét:
1. Nagy hátulsó egyenes fejizom (m. rectus capitis posterior major) : második nyakcsigolyát (Axis) köti a fejhez
2. Kis hátulsó egyenes fejizom (m. rectus capitis posterior minor) : első nyakcsigolyát (Atlas) köti a tarkóhoz
3. Felső ferde fejizom (m. obliquus capitis superior) : Atlast köti a fejhez
4. Alsó ferde fejizom (m. obliquus capitis inferior) : Axist köti az Atlashoz

Az előbb említett izmok sokkal mélyebben találhatóak, mint bármelyik hátsó nyakizom, valamint szoros kapcsolatban állnak a szemmel, amely információt biztosít az idegrendszernek arról, hogy a fej milyen pozícióban helyezkedik.
Ezen izmok biztosítják a finom motoros mozgások végrehajtását a fej esetében. Amellett, hogy koncentrikusan összehúzzák és mozgatják az összeköttetéseiket (atlas-axis-tarkó), izometriás stabilizálást hoznak létre ezekben, ezáltal erős proprioceptív ingereket küldenek az idegrendszernek, amely által a fej egyensúlyban és balanszban képes maradni. A csuklyás izom (m. trapezius), és fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoidean) munkáját a suboccipitalis izmok finomítják.
Amint a nyak behajlik (a cervicalis rész alsó régiója), a szemünk automatikusan igazodik ahhoz, és előre néz, ezáltal pedig a fej és a cervicalis rész felső régiója kiegyenesedik .A nyakszirt alatti izmok megrövidülnek és az első és második nyakcsigolya mozgása beszűkül, később pedig fixálódik. Mivel állandó húzás alakul ki a nyaki gerinc felső részén, ezáltal a fájdalompontok a testünkben aktiválódnak ami rettenetes fejfájást okozhat.
A nyak forgásának körülbelül 50%-ért az első két nyakcsigolya a felelős ( Atlas és Axis). A fennmaradó 50% fokozatosa eloszlik a C3-C7 nyakcsigolyák között : minél lennebb található a csigolya, annál kevésbé van benne szerepe a rotációban.
A nyakszirt alatti régió különösen hajlamos a merevségre és immobilitásra abban az esetben, hogyha a nyaki gerinc felső része nem képes elégséges rotációt kivitelezni. Ha a nyaki gerinc felső része nem elég mobilis, ezt a szerepet fokozatosan az alsó rész veszi át, ami viszont fiziológiásan helytelen, hiszen ezen a területen számunkra a stabilitás a fontos.

Az izomszövetek és pólyák kilazítása révén AZONNAL eltűnik a fejfájás, bármilyen gyógyszer bevétele nélkül.
Amennyiben Te is fej,- vagy nyakfájással küzdesz, keress meg bátran minket! Az elkövetkező hónapban a nyaki kezeléseket 20% kedvezménnyel vezeted igénybe a y Prime Physioban.

TOS-nek nevezzük azon szindrómák együttesét, amelyek a karfonat (brachiális plexus) presszióját idézik elő. Attól függően, hogy melyik struktúra idézi elő a kompressziót , három különböző típust különítünk el:

1. Elülső ferde nyakizom ( m. scalenus anterior) szindróma
A brachiális plexus rostjai egy keskeny nyíláson keresztül közlekednek  az elülső és mediális ferde nyakizom között. A növekedett izomtónus a  két izom bármelyikében képes egy olyan kompressziót létrehozni, amelyek  rögtön provokálják a szimptómákat (lásd lennebb). Sérülésből szerzett  beforradások és letapadások is okozhatnak kompressziót, amelyek  általában a scalenusok kapcsolódásánál figyelhetőek meg. A nyaki gerinc  vagy mellkasi deformitások is előidézhetik ezt a problémát.

2. Borda-kulcscsonti ( costoclavicularis) szindróma
Szimptómák jelennek meg abban az esetben, ha a neuromuszkuláris köteg  húzásban (trakcióban) a kulcscsont és az első borda között. Legtöbb  esetben kétoldalú (bilaterális) a tünetegyüttes, amely szimmetrikus  tartási rendellenességet idéz elő.

3. Kis mellizom (m. pectorialis minor) szindróma
Szimptómák jelennek meg abban az esetben, ha a neuromuszkuláris köteg  trakcióban van a kis mellizom ina és a lapocka hollócsőrnyúlványa  között. A húzási-érzet akkor a legerősebb, mikor a kar abdukcióban van,  viszont a helytelen testtartás is előidézi a szimptóma együttest.

A TOS kompressziót hozhat létre továbbá a kulcscsont alatti/ hónaljalatti artériában és-vagy erekben.

 Kiváltó okok: 
 • mankó használata
 • ízületi szubluxáció 
 • letapadások és hegek
 • izom hipertónus a helytelen testtartás miatt
 • aktiválódott fájdalom pontok (trigger point) 
 • munkaköri és emocionális stressz
 • sekély/elégtelen légzés
 • helytelen alvási pozíció 

Jelek és szimptómák:
 • paresztézia ( a beteg nem érzi a megfelelő ingereket vagy külső inger  megjelenése nélkül érez például zsibbadást, hangyamászásszerű  bizsergést, égő vagy szúró érzetet, csiklandozást) karban, alkarban és  kézfejben
 • ödéma a kézen és ujjakon

Kezelése: 
 • manuálterápia
 • instrumentális manuálterápia
 • vákuumterápia
 • Cranio-Sacralis Terápia
 • kineziotape